Friday, May 23, 2008

Mond mit Ér??!!!!

Kicsiny porszem...
Magaságokat meghóditó embertömeg..
Sivatagokat átvészelt,de kiaszott nemzetek!
Magas falak,Híres Emberek.
Tehetetlen Beteg,kilátástalan droghegyek gettói.
Illúziókba kergetett ,tévejgő léptek.

Azt hitted mindez boldogság ,mámoritó valóság..???
NEm!!amiről úgy tudtad boldogságot ad,csak közelebb nyomott s bennebb a
halottba, de
Halhatatlan lelked kiált !!!:Vízet !!ami oltja a szomjat s nem szomjazom újra.

Mindhiába...
Nem kapja ,nem tudja hol a vigasz melyik kart kell nyújtani ,hogy jöjjön az igaz,
Felteszi a kérdést:
Mondd mit Ér???, ha megnyertem a díjjakat,ha Híres vagyok ,
Ha mások úgy látják minden rendbevan.
Mig itt bent nem lelem a vigaszt s csak száradok mint nyáron a tavak.

Mostmár tudom ,nem kell a világ zaja nem kell a boldogitó vize ami csak percig tart,
nem olt örök szomjat,de amit te adtál megmentette lelkem
s kiolthatatlan szomjam betöltötte, ez a víz folyik ,és a forrás nem apad .
Tested lett a tapasz vétkeimre s itt van már a boldogitó tudat nem leszek egyedűl
Itt van a vigasz a kar amit ha nyújtok választ ad ,ami bennem meghalt életre kelti
s visz oda ahol ő van a láthatatlan , de valós Világba!

Sunday, May 4, 2008

évek bennem...

Akaratlanul követel...
Nem akartam,hogy legyél ,nem terveztem ,hogy vagy
Mégsem értem ,hogy mire az érdem....
Fontos lett a fontosban...
NEm kérdezem ,nem faggatom nem osztok s nem vetek...
Figyelek, hálás vagyok ,mert amim van,ami vagyok,
Ami lettem ,valami ,valaki forma s nem az üresbe valaki.

Az eltöltött évek az elbeszélt percek....
Utak amik nevetségesek ,de mégis igazak.
Emlékek amik kötnek valakit,valamit,valahova.
Lennék vagy nem lettem volna aki most, ha nem lettek volna a szavak,az utak
Ami másnak talán mérték az nekem lett az érték,
Útban,hosszban ,távban valóságban ,és múltban.

MEgmarad itt bent...nem feled az év bennem
NEm mutat mást mint mosolygást az arcomon ha gondolatba vetem ami volt,
A jelenem ha más is ,a perc,a valóság is...
Tudom nem volt sokminden hiába mégha akkor máshogy is láttam
Rám ragadt az ize, a félsze ,az öröme .

Köszönöm....
Isten te aki nagy vagy s engedted,hogy legyen bennem sokkal másabb a ma
Visszatekintve a múltra amit tőled kaptam ,
Az arcra a mosolyra,a barátra , a csendre,
Arra ,hogy mindez által lett fontos a fontos ,és lett pontos ami pontos.
S amit te egyszer elkezdessz be is fejezed ,nem tudom mikor minek lesz vége ,de tudom
A forma megvan te töltöd tele s csak annyit mondok Hála neked!,
Mert amit kaptam több mint amit valaha Adtam!