Null pont

Úgy jártam mint az autó amit üressbe tettek..
Nem látok, nem akarok,
NEm mozdulok ,csak helyben futok..
Ott az a kézifék...,valahogy mindig behúzom
(vagy behúzzák nekem)

Közelít a nullpont
Amikor nem tudok,nem tudom csak, egy nagy és kerek nullának érezni magam,
Futok de nem tudom mi elől,vagy talán ki elől.
NEm félek csak a félelem kéri,hogy menjek belé,
Én meg úgy rohanok neki mintha valami mentsvár lenne.
Vigaszt nem nyújt csak azt sugallja maradok a ponton ami a semmivel egyenlő,
A nulladik.

A nulladik: amikor már kimerültem magam körül forogni,
Vagy azon rágódni ,hogy mi miért nem
A válasz itt van sejtelmesen hatolt belém,de nem titokban
"Neked más és másmilyen ,ha kezed arcodon végighúzod, s nedves lesz..
Ne bántson ,hogy más az ami neked bohókásan reménylett,
Ne akard,hogy úgy légy boldog,hogy más boldogtalan közben"

Egyet ne felejts el szól Mestered:
"Amit alkottam az szép mint te is ,
A fény nem csak játszik, melegit is...és mikor a napsugár az arcodhoz ér jusson eszedbe:
Ez mind azért ,mert szeretlek ,mert a próba és az út nem mindig az az út amit te látsz
DE a fény az alagút végén ott vár,és ÉN is.