A halál völgyén túl...

Kaptam 5 napot....
Csodálni a teremetőt aki jó kedvéből jót adott..
"Alakot"nem kéteset- magához "képeset"képmásot.
Embert ,egy klassz tesót, "testrészt"a javából
Krisztusit a magvából...

Csodáltam és élveztem a jót, a teremtőt az "adót"
aki 5 napra de adott nem vonta meg a jót
kaptam egy tesót+ egy jót a kosárba csak férjen az áldása az áldónak.

Álmodtam ???!....de rájöttem ,a hideg valóságra ébredtem
s a hangra ami remegve mondta :túl a halál völgyén,
más mezsgyében jár már ...
Nem akartam hinni ,tudni,hogy már nincsen,
pedig átlépett egy helyre ahol többé fájdalom nincsen.
Mégis a tudat mint tomboló orkán a télbe mutat ,a völgyre
a halál völgybe ahova annyi szeretett ember tőrt be....

S szelid hangod mint mindig újra csak bennem tőr fel átkot
keserűséget ,gátat ,nem áltat nem várat csak egyet mond nekem,
neked ,a mának...
OTT VÁRNAk ...
a halál völgyén túl ahol vége a mának
a végtelenben ahol nincs már bánat ott várnak...
Mostmár tudom ...
Ő nem állt meg féluton
ott van teremtőjénél s ő nem rágódik a multon..
Zengi a bárány énekét és vár oda engem is meg téged is...