Kapás

"Kapás" volt..."kapás" van de nem is bármilyen...
kaptam...nem is kellett kérnem...
Nem kerestem,nem "eveztem"
"hálóm" megtelt s még most sincs telve..

Nem elpedve....s megterhelve,
de vártam a változót...s mindig másat.
Elégedetlenűl álltam...vártan.

De kapás volt...rájöttem,hogy kapásban élek,
folyton kapok...de hálát mikor mondok érte??
Évekért,emberekért ,olyankoért akik nélkül üresebb lennék..
barátot ,testvért..s még ha kell "bónuszba" is egy-kettőt mellé.
Szeretért, a kedves mosolyért,a szóért...

Tőle kaptam,elégedetlenségem már eltakarja,
s azt mondatja újra meg újra vedd azt amit adtam s ha kaptad
te is adjad.
Másnak a jót , a mosolygóst,Zsuzsából a szót,vagy az orditócsendet...
Mindegy,hogy melyiket,csak tedd meg!

S így ha hasznodra válok számomra megéri az egész "világot"!:)