csendemben a "szók"

Kavalkád

2011-03-24T14:14:00.000-07:00

Azt hiszem lassan kerek esztendős a kihagyás,
igazság van abban,hogy az ember elfoglalt vagy csak nem keres időt.
Hm mégis telik,s amire mi azt mondjuk időtlen idők az már kicsit gyorsnak is tűnhet.
Forog a föld és vele a kerék,lüktet a szív és pumpálja a vért belém.(mondta valaki igen találóan)
Élménybeszámoló nem is kell,elég annyi,hogy rohan valami felettünk ami idő!
Egyre nagyobb a tét és a kérdés minduntalan feltevődik tartozol,tartozok valahová?egyáltalán merre tartok?
Elsőre talán a kérdés könnyűnek tűnhet de nem is az.Kavalkád!a sok szín szemfényvesztés lehet,jönni fog a tavasz(már jön is),vele az illatok,az ízek......Hova tartok?

Mintha egy-egy ember életében a balkanyar továbbtartana mint hittem,
válasz nincs csak egyre több Miért?!
Nem is kell érteni csak elhinni,(mondogatom magamnak)hogy ott lesz az egyenes útszakasz és rálehet találni,de ki mutatja az utat?!
Fájdalommal vegyült Kavalkád,felmereng a zöld színben szereplő remény,hogy lesz itt valami más,
Legyen ,kell,szükséges,vágyom már látni ahogy csúnya bábból pillangó száll fel elérni a magas eget.
Megigérted ,hogy tél után rügyet fakaszt az ág,én meg várom a csodát.......
Így lesz!tudom ,érzem !formálsz ,és nem csak engem hanem körülöttem a világot...
Lefele tartunk igaz!csak te viszel fel, el ,és ez az igazi IGAZ!.......
Ők is ott lesznek ugye-e?ugye igaz?!!

Beszéljen valaki más!

2011-03-24T13:55:00.000-07:00

Mondhatna ezer szót a csend,
beszélhetne a leveleket táncoltató szél,
vagy zúgó erejével sodorhatná eltékozolt időmet.
De ki regélhetne tetteidről a kavicsokon kívűl ha nem én?!
Összeszorult szívem ki hámozhatná ki burkából anélkül ,hogy sérülne?

Befele nézek,szavakat tettek nem követik,s ez az ami veszít értéket,
Várom,hogy letörd a láncokat,de nem puhítom a vasat, a szívfalat,
Nem szánom az időt másra,azt várom hadd tegyen ,hadd élesszen újra más,
Szeretet akihez nem ragaszkodok,kegyelem amit elhagyok,fájdalom ha kiégett életeket látok,
Ki vagyok?hol vagyok?, én aki elesett,de felemelt lehetek.

Adj nekem lelkedből ,hogy legyek szél ami neved hordozza,
Adj nekem szeretetedből,hogy téged lássanak a kiégett arcok,
Adj nekem tüzet ami felperzseli a szemetet,hogy lehessen új a régi,
Adj nekem ölelő kezeket és ne bántót,
Szavakat a számba és kezeket imára,térdeket meghajlásra,lábakat az útra,
Beszéljen valaki más? talán a leveleket táncoltató szél?NE , beszélek én és te
szél vidd a hangom szerteszét!

Válaszlevél egy lánynak,levél neked

2010-06-09T13:29:00.000-07:00

Vannak nehéz ,és szinte kibírhatatlan dogok,
de kik vagyunk mi akik eldönthetjük azt,hogy van-e visszaút vagy sem??
Sokszor felteszem én is magamnak a kérdést?,
Van visszaút?
Elborzaszt az amit mondassz,mesélsz magadról,
de attól,hogy én nem csinálok ilyesmit vajon jobb lennék mint te??
Korántsem!!!
Attól,hogy én nem járok senkivel ,várok,és állitólag türelmes vagyok de parázna gondolatú az mennyivel jobb??semmivel!!!
És ki tart meg?? és ki könyörül mégis??,
És ki mondja azt nekem,hogy van ebből visszaút?!!?
Hát Ő MAGA!!!
Neki mind1 ,hogy mennyire mélyen vagyok,megsebzetten a sátán nyílaival tele szível ,
a saját tőrőmbe fekve,nem számit.
Az a vér ami ott folyt a golgotán végig ,
"Azok a szemek akik a fán lógó tesben éppen látomásban látták amint megszületek a bűnben,
élek a bűnben és a bűnnek",
Azok a szemek tudták,
Azok a kezek tudták,
Azok a lábak tudták,hogy a vér értem is folyik ,és megfürdet fehérre ,
Ki vagyok én aki aztmondom nincs esély,nincs visszaút???!!!
Amikor ő maga vállata,hogy bármilyen nehéz is lesz a poharat kiinni a keserű méreggel ,tette és csak itta,hogy nekem édessé váljon a Váltság!
Nagy szavak,
Nagy tettek és nekem csak annyit kell mondanom rá,hogy a VÉRED elég nekem!
nem állok jobban mint te,
nem vagyok kevésbé összetörve a lelkembe mint te,csak azt tudom ,hogy a kegyelem elég,
A KEGYELEM INGYEN VAN ,ÉS A KEGYELEM MÉG MINDIG BETŐLT!
Jézusé a dicsőség, Ő él és te is élhetsz ,
Neki ,
Életet, igazit?akarod??
Én igen és ne akarj vesztes lenni hiszen kiválasztott vagy!
ÉN IS!

Kérdezek,Te felelj..

2010-04-19T11:23:00.000-07:00

Hadd tegyem fel mint minden lapot ha már szétesett a paklim,

Hulljon szét, amibe kapaszkodtam az csak gyökérnélküli menedék.

Nyomj egy féket mielőtt azthinném kisíklott minden.

Kelj fel keletről küld a szeled északról hadd vigyen,hogy nyugodjak meg ott ahol a kérdésre megvan a válaszod.

Miért engeded,hogy játékszer legyen a gonosznak akit egyszer megragadtál?

Miért kell látnom a szenvedőt ha nem segithetek?

Ki hozhat vissza összetőrt lelkeket az Atyai házhoz ha nem TE?

Ki könyörülhet a megromlott éhtől küzdő kiszáradt talajon?

Hol az a mag ami el kellett volna haljon ,és teremjen?

Kérdezek ...TE felelj hadd értsem meg mikor látom meg ,hogy feltámadnak akik most szellemben elhunytak mikor hallják meg a hangod,hogy vársz!,

És ,hogy mikor emeljük eggyütt kezünk az ég fele?!

Tudom ,eljön az idő és akkor lesz teljes az igéret mert az Atya várja a fiakat itt a válasz a kapuban a kitárt karokban.

Én csak várom,benned!

2010-03-24T03:02:00.000-07:00

Amikor ott jársz ahol lejátszodtál már éveket..
Amikor átjár a varázs amit nem éreztél már régen
Valahogy eszedbejut az az ember aki voltál..
Megpihenni egy kispadon ahonnan a szellő is másként érint.
A leszálló szürkületnek más értéket ad a kislámpák kigyulladó fénye.

Nem melegitett már régen ez a fény annyira itt bent mint most,
Nem okozott akkora örömet a gyerekzaj a biciklik és toporgok 1-2 évesek játéka.
Akkor jut eszembe kik voltunk,mivé lettünk e rövid kis idő alatt
Most érzem csak mit hagytam ki,vagy mivel vagyok kevesebb,(éppen több).

Annyi minden változott,átértékelődött.Rohanok,kifutok a világból..
Nem vagyok már gyerek aki mer lépést tenni előre és megélni azt ami másnak álom,
de amikor viszatérek oda ahol mertem gyerek lenni,mertem álmodni és lépéseket tenni,
belémhatol a tudat akkor voltam valaki,tudtam szeretni feltétlen,
Tudtam érezni nem fásan.
CSak annyit kérek hadd nőnék fel gyerekké aki hisz mégha nem is lát,
Bízik mégha körülötte mindenki bizalmatlan,
Szeretni amikor viszonzatlan Isteni szeretettel..,
Megállni mikor mindenki bukik,és merni megálmodni a lépést ami előre vihet!

Életidő

2010-02-18T09:53:00.000-08:00

Újra ,meg Újra hallanom kell a dallamot,

altatódalt az eltőrt, szívemnek,ne kelljen érezni a mindennapot

Életidő..értékidő,s csak telik.

Miért nem segítessz?,miért engeded megtőrni a lelkem nehéz utakon ahol nem járt más,

ahol nekem kell a változás ahol nekem kell megérteni?!,

Ha itt lennél ,ha itt vagy felkiált a föld és vele én is:

Meddig tartassz??meddig élek ,meddig érzek??

A képeken arcok,a nevetés mássága ,az élet ritmusa lüktető.

Most halkan,haltan érzéketlenűl a télnek élve ,

Kérdések: meddig még?

Mikor jössz visza?mikor jön a változás,mikor lépsz ki a fényre?az életre amit vártál?

Kellene az ami felráz az a könny ami lemossa és hamuvá teszi a kétségeket,

Nem lesz többé más akkor már csak az ,hogy annak élj aki mindent neked adott.

Visszatérsz..

2009-10-31T10:58:00.000-07:00

Egymástutánkövetőhónapok.
Ne csodálkozz,hogy egybenírós vagyok,
Álmokat kergetős,kérdést feltevős!:
Még mindig miért?elavultak ,elcsendesültek,kihültek és értelmetlenné váltak.
Kérded,hogy mi?
Nézed,hogy ki??
Én meg csak írok.

Nem az a lényeg mi voltam s most miért teszem, csak az,hogy Visszatérsz.
Talán itt megtehetem ,talán nem érdekel,hogy nem olvasod,talán még az sem ha igen.
Egyet tudok ha székemre leülök s a halkhomályos csend hozzám szól nagy szavakat,
Én csak írom és ontom ki magamból,hogy folytatás-e ez??!még nem tudom ,
Kitárulkozás?bent nem tartom.
Gondolataimat bezártam s most kicsit nyitom ki a kapuit ,hogy kapjak én is a fényből,ha úgy akarod te is.
Szemsarokból kilesni a jót,kapni olyan feleletet amire nem számitassz lenni kicsit fény ahol az alagút mély.....
Visszatérsz(mondom magamnak)s teszem!
Sor sort követ én meg magamban tovább vetek ,vetek,hogy arassak,
Felállok,hogy elessek,elesek,hogy felálljak,
Vágyak,s vágyam az :felül maradni,kint maradni,tartani a lámpást őrködni..
Visszatérek,Vissszatérsz, nagy találkozás!Érted,értem TE Érted?!
Visszatérsz!

2009-04-08T11:51:00.000-07:00

Most csak úgy címtelenül és Narrátorként..
Érdekes...és nem fogok verset formálni belőle mivel a vers kerekebb dolog annál mint amit én tudok róla.
Olvasod??,vagy csak te is olyan járókelő vagy mint néha én ezen a blogos világon...
Belelepozgatok a szó nem éppen szószórós értelmében ,de megnézegetem ki miként éli meg ,vagy örökíti meg (azzal a "sanda gyanúval"hátha el is olvassák)azt ami vele éppen esedékes megtörténni.
Egyik vidám ,egyik szomorkás,másikon tanulsz.
Vajon nekem mit jelentett ,vagy jelent neked aki olvasol mégha szúrópróbaszerűen is.?!
Vajon engedjük a folyamatot?!,s próbáljuk átélni a mások történetét?:"Egyszer volt hol nem volt Kárpáton innen és túl ,kerek erdőn,sima aszfalton vagy gödrös uton erről-arról."
Nem látom én értelmét már szép meséknek,hosszú oldalak oktatásának csak azt akarom átélni,meg megélni ami neked rossz,hogy melletted legyek ha kell.Elmondani,hogy mi nyom bennem súlyokat ,mi fakasztott sírásra vagy örömre,nem akarom körülírni,hogy találgatni kelljen.Nem akarok rózsaszín lány lenni a fekete világban ,se szűrke a szinesbe de ha te rózsaszín vagy elférek melletted mindenféle szinek felvonlusában csak tudjam,hogy fontos az ami fontos és amit kimondok,vagy kimondassz nem egy újsághoz hasonlított dolog hanem magad!

Írka -Fírka...

2009-03-26T13:17:00.001-07:00

Mindig is szerettem ha csak úgy nekifogok és nem tudom mi a vége.
Van úgy,hogy megtervezem százszorszáz ,de úgysem lesz olyan amilyennek akarom.
Írka -fírka....
Mikor megmutatja a kisgyerek Anyunak,hogy :''Ne milyen szépet rajzoltam"!
Anya elmosolyodik...:))hihi,dehát ez egy írka-fírka.
Ó nem Anyu !Ez egy ház ez meg egy kert,ez meg Te vagy ez meg Én vagyok!:)
FAntázia.
Meglátja az egyszerűségében a fírkában a formákat.
Érdekes.
Talán rajtam is elmosolyodik a Teremtő,hogy milyen kis vonalakban milyen nagyokat látok
De vajon mit lát Ő vagy mit látok Én??
Sosem nevetett ki önkéntelen fírkáimon,
A mosolya is nem lekezelő inkább szerető,hogy: lányom,lányom ez nem épp az amit én gondolok róla,de örülök,hogy látod valahogy ha még nem is öltött formát.
A gyerek furcsán néz Anyura:"Még mindig nem látod??"
Anya forgatja hm,hm:" de,de látok valamit",és kezébe veszi a ceruzát és egyik vonalhoz húz egy másikat kiegészités képpen.
"Látod tényleg egy ház"A gyerek bólint:"Anya tényleg egy ház"(mintha nem lett volna jó a kiegészités nélkül is a ház ,de a gyerek örül,hogy ez igen Anya is látja már).
Igy vagyok én a Teremtőmmel.
Húztam egy vonat Ő meg húz mellé,vagy éppen "Át"ha kell és máris olyan amilyennek kell,hogy lássam.
"Ó igen már látom".
De szép is!; kis kert ,nagy ház,tájak ,falak ,karok ,kardok
Napok,Holdak,Reggelek ,Esték.
Kerekek,keretek vonalak ,de hagyom,hogy TE húzd tovább a vonalat,a "Vonalam".

Öröm az Ürömben.

2009-03-23T07:12:00.000-07:00

Kétségkívűl érzések sorozatát inditja be bennem a létem...
Nevetségesen hangozhat a mondat érzések sorozata a létem mi más is lenne.
DE vajon mi az örömöm az ürömben?hm gondolkodom én is ,
hogy ne éppen olyat írjak ami talán nem felelne meg a valósnak.
Az Új.

Amikor ,és ahogyan a sok közhely tartja amikor bezáródik egy ajtó megnyilik egy ablak.
Valahogy nekem rémes eljátszogatni ezzel.
NEm akartam,nem akarok bezáródni látni ajtókat.Visszamászok én az ablakon is!
Mondom magamnak Naivan mintha nem tudnám,hogy az élet rendje ez: "Adsz és Elveszel!"
nem is ez a furcsaság hanem az ,hogy az utóbbi néhány évem erről szólt ,s ekörül a három szó körül forog.
Miért féltem úgy azt az ajtót??miért nézem,hogy meddig van még egy résnyi hely,vagy azon töprengni ,hogyan lehetne azt a rést megnanyobbítani reméleve azt,hogy nem csúkódik be mielőtt felkészülnék rá?!

Belekapaszkodni elmúlt idők emlékhullámaiba s ringatni magam bennük,
Vagy azt mondani szép volt vége van és én Élek!
Élek másként ,és más fejezetben, vagy nem a teleírt lapot nyálazni újra meg újra,
Merni forditani a hófehér lapra és azt tenni ami következik ami kell.

Tudom,hogy közel van a nap az ajtón a rés lassan árnyékként elhalad
Nem rohanok menteni a menthetőt feszegetni tovább az ajtót,vagy keresni az ablakot hol mászhatnék vissza.
Ki kell ,hogy mondani le kell ,hogy gyűrni magamban a falatot és hagyni csukódjon be az ajtó, nyíljanak az ablakok(de nem mászásra) észrevenni a napot ami felsüt a dömb mögül,
ami lágyan melengeti lelkem és arcom, a lüktető szélben szelid hangod:
Adok,Elveszek,ha öröm is az ürömben de ha átlátsz a falon s benézel az ablakon meglátod az újat ami el van készítve csak neked ,csak most ,s csak ha akarod!

Ki vagyok ÉN!

2009-03-18T13:33:00.000-07:00

Sokszor csak tükörkép.
Megnézed a csodát,amire te azt mondod :"Elrontott a munkád."
NEm!
Valami olyan ami nem csak lehelet ami a porból kiragadott,
Szellem amit kapott és amivel képmás lett egy földöntúli,
Mintha látnám vizek felett lebegő lelked ami őrzött mindeneket,
Látom a ketté vált sötétet,
a Szót ami által megváltozott a "Nincsen".

Amikor felpezsdültek állatok zajától a mélységek és magaslatok,
TE!úgy láttad jónak lelked belénk adod,pedig nagy volt a csoda
hegyek,tavak ,állatok hosszú mezők beboritott szines takarója,
de TE ki mindezt megalkottad ,TE ,Te voltál az ki lehajolva mint lehelet fújtál a porba,
Csak úgy állt össze csontok,porcok alakzata.
Most ha visszanézem magam nem látok mást ,és nem láthatok mást mint magam,magad Téged
akinek elég volt a szavad a képmásod bennem a kezed műve lettem,

Nincs panaszom megvan a kérdésre válaszom:
Hogy Ki vagyok???az a csont,az a test az a szellem aki leheletedből kapott s belé szállt az élet,
s akinek nem keveset mint Egy szerelmes Fiat adott aki által láthatja a nagyot!
Ő jön s akkor és ott eltűnik minden bánatom ,Mikor porom újra visszaadom,
S ahogy felkapja azt a szél visszatér a helyre ahonnan vettél!

a láthatatlan kapocs...

2009-01-20T14:39:00.000-08:00

Lehet száz meg száz,lehet hosszú sáv,
Lehet magányomban a zárt,
Lehet teherhemnek a könnye'
Ott van a láthatatlan ami összetart ,a láthatatlan ami féken tart,
Kapocs !

Fogas kerék ,fogatomban.
Tekervényes az agyamban.
Olyan mint mikor gyerekként a jövőbe tekintek,
kockánként az álmaim foszlánya.
Amikor még azt mondogattam igy lesz ez mindig.
Amikor arról áhitoztam állna le az idő.
Amikor a borús ég is felhőtlen volt.
A tavasznak más volt az illata.
Tél van!

Reszkető ágakba elhozza még a tavasz a rügyet,
nem lesz örökké teles a táj ,nem lesz hangtalan az erdő mélye,
Szívembe sem lesz a múlt hasztalan,kihúzza még a hideget a simuló napfénye.
Kapcsolódom a kapocshoz ami egyben tartja a multam a jelennel,
Kapocs ami kell a jövőmre ,ami nem csak multak könnyeit idézi ,
ami nem csak mostani hiányzó részeim egyike.
Nincs még vége a filmnek a szalag megy tovább,
a szalag elején gyerekként megállitott pillanatok,
fellángolt ,perszelt anyagok középen
Most itt állok üressen várva a folytatásra!
A kocka el van "vetve"!

Ha fúj a szél...

2009-01-19T09:07:00.001-08:00

Csak a dallamot hallom....
Szövege nekem éles jobban mint máskor.
Amig el nem indulunk,mig a láb a vízre lép.....
Amig szivemben a hitetlenség nagyobb,amig a lábamban az in belefagyott ,
lépésre nem kész.
Hallom ,és csak folyton hallom a dallamot ...megintcsak és mindig belém hatol:
"Ha fúj a szél, a hajó olyan felboritható,partot ér ez a jó mert a MEster hangja szól!"

Nem lesz csend a tengeren ,nem lesz szó a pusztában mig szavad nem hallom.
nem lesz zavartalan az álmom amig nem veled álmodom,nem lesz nagyobb a hitem mig
meg nem látom hatalmad ami magasabban ragyog mint az emberiségem.
Nem leszek erősebb mig erődet nem adod.
Ha a hullámok csapnak nagyon ,mig hajom olyan felboritható,mig nyelem a vizet untalan,
S mig érzem magam mint hasztalan ,akkor és ott vagy!akkor és ott hallom a szelid hangot ami bennem új fényt és vigasztalót hoz:
Partot ér ez a jó mert a Mester hangja szól!

"Amig el nem indulunk mig a láb a vízre lép ,még a legkisebb út is csak távoli cél.
Mig csak álmodozgatunk.közben tétova a kéz,addig látszik csak úgy,hogy az élet nehéz.
Addig érezzük azt ,hogy a hit nem elég

Ha fúj a szél ,a hajó olyan felboritható,partot ér ez a jó mert a MEster hangja szól!"

Mosoly..

2009-01-12T13:59:00.001-08:00

"Mindig van valami ami felvidít:..
madárban a szárny,
a hajban a gőrbe,
a mosolyban a régi,
a kicsiben a nagy,
s benned az a kicsi ami nagy lett,
az a mosoly ami régen új...
az a gyerek aki felnőtett játszik...
és azok a kezek amik az aprót naggyá tették.."

Hideg-Meleg

2009-01-06T09:26:00.000-08:00

Annyi minden ér egy év alatt..
Hideg-Meleg áramlata.
Mikor úgy érzem ez rendbe volt talán melegnek gondolom
a hideget is.
Ha könnyet fakaszt valami ,ha feladott álmamim csak elmulasztott kisfalatok az életemben,
Nem tudom eldönteni mi volt olyan amit hagynék még fejlődni és érni magamban.

Azok a csodás emberek akik nekem szinfolt ,
Akik a bezárt ajtómon melegséggel kopogtattak ,
akiket ha beengedtem ugyanolyan meleg lett mint amilyen kin volt
csak miattuk.
És amikor ezt nézem ,és nem azt amit kihagyatam,vagy elrontottan,mulasztottam porba.
Valahogy meleg lesz ,meleg lesz itt bent ,és meleg lesz a multam ,
Talán még a jövőm is.

NEm izgat már város zaja,nem csüggeszt a hideg fekete aszfalt.
NEm bosszant a vihogó gyerek aki a ruhám tépdesi,nem bosszant a jácc még.
Most amig még minden időhöz kötött elfogadom,hogy adsz és elveszel.
Legyen igy ebben az évben.
TE adj és te vegyél el.
LEgyek az aki enged aki odaad mindent ,hogy kapjon.

Arra jöttem rá nem kell vers ,hogy talánjon,nem kellenek emberek ,hogy maradjon
Nem kellenek félretett szánalmak jobb időre.
Az kell amim van ,amit magamba zártam
TE!
Az élet ,a barátok ,a testvérek és azok akik életem során életem részei lettek családok,a nem vérszerinti testvérek azok akiknek társaságában újra érzem hogy gazdagságom, nagy tereveim nem lennének ők vannak,TE vagy, és enyém az élet!

- Játszóterem -

2008-11-27T11:57:00.000-08:00

Mint gyerek a Vidámság kapuiban
Úgy nézem életem játszóterét,lehet szinpad,
ahol felléptem szászor,lehetne hasonlat de bármihez is hasonlitanám,
lenne ezerszavam megmondanám:terem,verem ,szívem,lelkem benne....
"Játszóházam".

Másnak rideg,fagyos kietlen az utcák ,a fények
Nekem élet a kisfényben a kis álom, kisutcákban nagy vágyam,
Nekem csend amiben ha végigmegyek macskakövek vihognak bájosan.
Neked fura emberek városa,nekem a szabadság határozata.
Kirakatok sorozata,gyerek szemek futkosó hada.
Neked ugyanaz a köd,ugynaz a hajnalharmat.
Nekem burkoló felhő amiben szivesen elveszek,
amiben a beszippantott illatt a hajnalhasadást fakaszt.

Most csak azt tudom ha lelkemben kihunyank ezek a fények,
Ha minden emlék fájó semmiség lesz eszembejut a mondat:
"Ha elhagyod életed játszóterét kivész belőled a játékszeretete!"

Ha eljönnének új játékok játszóterei,más életem más termei,
Azt már tudom ez a szinpad nem kopik le, rápitem életem,
S ha majd őszülő fejjel nézem a világot s ha unokákkal körbe véve
csendes éjjel ,csendest álmodom...
Ó te város,Ó ti emberek arcotok,fényetek,utcáitok soha nem felejthetem.

November.

2008-11-10T12:31:00.000-08:00

A fák már rég elhagyták levelik,s
folyton az suttogja a szél,hogy fagybavágy.
A természet nem mondta be az unalmast mégha annak is tűnik,
levetkőzött.
Levetkőzte tarkaságát s átadta aljzatának a színt,
Valami vastagabb öltözékre áhit,
Hideg,puha fehér bundára nagy és kristályos hóruhára.

November...hidegre vágysz, gazfickónak neveznélek,de szép vagy.
Elhullatott levelekközt jársz s várod a bundás Decembert.
Csendes kisfalukba ólálkodva ,meleg kisházak tornáncain ott hagyod nyomod.
De ha eljön December beboritja fakult szineid,letelepedik a tornáncokon s ünneplő fehérbe öltöztet mindent itt.
Erre vágyom magányomban,Hóillatú kisutcákra, jeges ablakok holdfényére,
a frisshótaposó zajára.
Bár szívembe maradna a lágyan hulló fehérség csodája,
A takaróé ami tisztaságot borit a mocskos Világra.
Bár jutna eszembe,hogy egykoron ott az a vér is ezt a célt szolgálta,
Befedni a bűneink szennyes világát,
Felfrissülést adni ,takaróval befedni bűneink fáiról lehullt rozsdaleveleit.
Bár maradna meg bennem a Decemberi vágy fehérnek maradni,fehérbeborulni s hagyni hátra a világ mocskos porát!

Amit nem szoktam:)

2008-10-28T05:37:00.001-07:00

Kissé fura dolog(még nekem is:P),hogy írjak valami mást is versen kívűl..
Nem szeretek magamról írogatni,mesélgetni,de most az egyszer megteszem!
Gondolkodtam s talán a szavaim ,gondolataim önthetném versbe is,
csakhogy nem mindig fejez ki többet mint én!
Az utóbbi időben sok panaszom volt magamról,magamért
Nem tudok sokszor megbékélni magammal azzal aki vagyok.
Na és akkor ,és ilyenkor jönnek azok ,azok az emlékeztető emberek akiket az Isten
adott nekem.
Van családom + még egy,hogy sokkal boldogabb legyek
Kaptam mosolygó arcokat,szeretetet amit nem mindig érdemlek.
Van fájdalmam is ami egy arc...,de ez az arc lassan eltűnt,nem éppen nyomtalanul,mert még itt van előttem néha.
Olyan embereket ismertem meg közben akik nekem rejtély,és amit élvezek felkutatni..
Csigaházból kicsalógatós lenni,megfejteni azt ami még másnak is kihívás.
Az életem nem unalmas,és ha a barátaim most távol is vannak ,és nem oszthatok meg velük mindent ami velem történik azt tudom,hogy itt van a helyem,itt vannak életem legfontosabb emberei akik mérföldkövek voltak/s vannak az életembe.
Mindig van ahova meneküljek ,mindig van egy vár az én Istenem az egyetlen a vőlegényem aki ha visszajön örömmel rohanhatok karjaiba.
Addig is itt kell élnem veletek!Remélem jó barát,kitartó és hűséges leszek!

Csak úgy!

2008-10-27T15:31:00.000-07:00

CSak írjak ,csak úgy...
Tegyek valamit nem csak igy,Úgy!
Érezzek nem csak ezt ,hanem csak úgy.
Feledjek mindent csak igy,hogy majd ha felteszik a kérdést ,
legyen a válasz: csak Úgy
Szeressek nem csak úgy hanem Csak!
Keressek nem hasztalan nem csak úgy!
NE legyen csak,ne legyen most ,ne legyen később,
Legyen úgy!

Ha kifogytam a szavakból s nem kell már úgy,
Ha éreztem szabadságot,ha magamhoz öleltem a világot,
Ha éreztelek közel,ha voltam gyerek a gyerekben,
Ha a célom nem csak úgy volt ,hanem csak Az
Ha lettem nem csak úgy és nem csak Az ,ha szerettem nem csak úgy ,
Akkor lehet,hogy megtettem volna mindent ,ha nem elég..
lehet,hogy harcoltam volna ha túl kemény ,lehet néznék elszántan,s nem tévednék ha kérdés nélkül választ vártam!

Null pont

2008-08-03T14:12:00.000-07:00

Úgy jártam mint az autó amit üressbe tettek..
Nem látok, nem akarok,
NEm mozdulok ,csak helyben futok..
Ott az a kézifék...,valahogy mindig behúzom
(vagy behúzzák nekem)

Közelít a nullpont
Amikor nem tudok,nem tudom csak, egy nagy és kerek nullának érezni magam,
Futok de nem tudom mi elől,vagy talán ki elől.
NEm félek csak a félelem kéri,hogy menjek belé,
Én meg úgy rohanok neki mintha valami mentsvár lenne.
Vigaszt nem nyújt csak azt sugallja maradok a ponton ami a semmivel egyenlő,
A nulladik.

A nulladik: amikor már kimerültem magam körül forogni,
Vagy azon rágódni ,hogy mi miért nem
A válasz itt van sejtelmesen hatolt belém,de nem titokban
"Neked más és másmilyen ,ha kezed arcodon végighúzod, s nedves lesz..
Ne bántson ,hogy más az ami neked bohókásan reménylett,
Ne akard,hogy úgy légy boldog,hogy más boldogtalan közben"

Egyet ne felejts el szól Mestered:
"Amit alkottam az szép mint te is ,
A fény nem csak játszik, melegit is...és mikor a napsugár az arcodhoz ér jusson eszedbe:
Ez mind azért ,mert szeretlek ,mert a próba és az út nem mindig az az út amit te látsz
DE a fény az alagút végén ott vár,és ÉN is.

Hagytam elmenni....

2008-06-22T10:29:00.000-07:00

Van úgy ,hogy ragaszkodsz,ragasztassz magadhoz :
Embert,falat,
Azt hiszed ez marad nem döntheti le senki a falat,
Néha téves a tudat , a gondolat,de beleszokok s kimondom a bűvös szavat:
Menj.

Az út nem lesz az amin én járok ,a hang ,a mosly nem ugyanaz,
de mikor látom szárnyalni s elszállni a magányt valami kárpótol.
Lejárt!

Kapni más mosolyt ,szavakat amikben érzed fontos ,hogy ott légy
Fontos ,hogy megtégy amit tudsz.
Bohókás hangulatú fiatalságot mély és valami magasabbra vágyó szemet.
Törekvő és másvilágot vágyó kezeket,lábat.

Nem panaszkodom!
Része lettem egy bohókás világnak amibe most szokom.
Igyekszem megfelelni a kérdésnek ,
Igyekszem a mély tekintetre ,és kérdő szóra mély tekintettel válaszolni.
Bebarangolni a világot ahogy ők látják s valahol az apró szikrában felmutatni,
s megmutatni nekik,hogy hol a Király s az érdemes ,és az a világ ami nekem már nem barangolás
Hanem maga az Élet!

Mond mit Ér??!!!!

2008-05-23T06:59:00.000-07:00

Kicsiny porszem...
Magaságokat meghóditó embertömeg..
Sivatagokat átvészelt,de kiaszott nemzetek!
Magas falak,Híres Emberek.
Tehetetlen Beteg,kilátástalan droghegyek gettói.
Illúziókba kergetett ,tévejgő léptek.

Azt hitted mindez boldogság ,mámoritó valóság..???
NEm!!amiről úgy tudtad boldogságot ad,csak közelebb nyomott s bennebb a
halottba, de
Halhatatlan lelked kiált !!!:Vízet !!ami oltja a szomjat s nem szomjazom újra.

Mindhiába...
Nem kapja ,nem tudja hol a vigasz melyik kart kell nyújtani ,hogy jöjjön az igaz,
Felteszi a kérdést:
Mondd mit Ér???, ha megnyertem a díjjakat,ha Híres vagyok ,
Ha mások úgy látják minden rendbevan.
Mig itt bent nem lelem a vigaszt s csak száradok mint nyáron a tavak.

Mostmár tudom ,nem kell a világ zaja nem kell a boldogitó vize ami csak percig tart,
nem olt örök szomjat,de amit te adtál megmentette lelkem
s kiolthatatlan szomjam betöltötte, ez a víz folyik ,és a forrás nem apad .
Tested lett a tapasz vétkeimre s itt van már a boldogitó tudat nem leszek egyedűl
Itt van a vigasz a kar amit ha nyújtok választ ad ,ami bennem meghalt életre kelti
s visz oda ahol ő van a láthatatlan , de valós Világba!

évek bennem...

2008-05-04T10:24:00.000-07:00

Akaratlanul követel...
Nem akartam,hogy legyél ,nem terveztem ,hogy vagy
Mégsem értem ,hogy mire az érdem....
Fontos lett a fontosban...
NEm kérdezem ,nem faggatom nem osztok s nem vetek...
Figyelek, hálás vagyok ,mert amim van,ami vagyok,
Ami lettem ,valami ,valaki forma s nem az üresbe valaki.

Az eltöltött évek az elbeszélt percek....
Utak amik nevetségesek ,de mégis igazak.
Emlékek amik kötnek valakit,valamit,valahova.
Lennék vagy nem lettem volna aki most, ha nem lettek volna a szavak,az utak
Ami másnak talán mérték az nekem lett az érték,
Útban,hosszban ,távban valóságban ,és múltban.

MEgmarad itt bent...nem feled az év bennem
NEm mutat mást mint mosolygást az arcomon ha gondolatba vetem ami volt,
A jelenem ha más is ,a perc,a valóság is...
Tudom nem volt sokminden hiába mégha akkor máshogy is láttam
Rám ragadt az ize, a félsze ,az öröme .

Köszönöm....
Isten te aki nagy vagy s engedted,hogy legyen bennem sokkal másabb a ma
Visszatekintve a múltra amit tőled kaptam ,
Az arcra a mosolyra,a barátra , a csendre,
Arra ,hogy mindez által lett fontos a fontos ,és lett pontos ami pontos.
S amit te egyszer elkezdessz be is fejezed ,nem tudom mikor minek lesz vége ,de tudom
A forma megvan te töltöd tele s csak annyit mondok Hála neked!,
Mert amit kaptam több mint amit valaha Adtam!

Visszamenekűlt

2008-04-02T14:33:00.000-07:00

Keserves semmiség itt bent,
homályom a látáshiányban ...
Verejték a csilapithatatlan fájdalomban,
Körbe-körbe keringő mókuskerekes hajtás,
Testtelen tett ez vagyok s nem értem mi mikor,
s meddig lett,mivé tett.

Kaptam esélyt,láttam a napot holdfény után..
Kaptam erőt kéretlenűl,beszéltem,s beszélek neked nem csak fecsegésűl,
Beszélek neked ,hogy szavamból szavad legyen a mérvadó...
Kutatlak,hogy az éhségem ami kifakaszt mindent ami bennem van,
feleszi a csontomat
Tenne határozotabbá tettre készebbé.

Visszamenekűlten állok most előtted ,
Bevallom életútam nem odamegy ahova akartam,
NEm nélküled,nem kietlen pusztaságon ,nem talpalattnyi zöldön...
VEled!!veled akarok menni, tenni amit kértél...követni s maradni a fénynél.,
Eltűnök benned, abban ami kimutat,
Ha nagy a baj, s az elromlott életútam felétől visszaviszel a helyesre,
S a megoldásban megmutatod magad!
Áldalak Érte!

Mosolyt csalt az ég...

2008-03-28T18:49:00.000-07:00

Felébredtem aznap reggel ,
Kimentem a város sûrû rengetegébe....,
Nem vártam semmit,nem vártam csodát,
Nem vártam fura kényelmetlen csillogást,
a szemem alig volt félig nyitva ,csak egy kevés csodahit pislogott benn'..nem más,
mint az addigi napban , ami keresztûl sütött a hideg aszfalt maradékon.

Egyszercsak felfigyeltem valamire : vörösen csillogó kis fényre ami egyre inkább kitetszett
Elõszõr csak kóstolgattam vajon ha hozzáérek ráz-e vagy felel-e ha szólok?

Átverés???, az vagy tényleg valami ami változtat dolgokon s a rengeteget az aszfalton a hideget kicsit felhevíti...
A gondolat jó volt, ez a kis fényfolt adott valami reménylőt,
hogy vannak még csodák ,
születnek még csodák az aszfalthidegben,
születnek még barátságok apró szikrapattanásból,
Mostmár hiszek abba, hogy a piros-idegen nem rejt mindig félelmet ,
Takarhat apró szikrapattanást aminek a lángja tarthat egy életen át!
-ez a kis vöröses szivarvany itt a gelebembe te voltál....!

Te voltál.......

2008-03-14T08:54:00.000-07:00

Kimondhatatlan csend...
Tenger homok milliárd...
Nem tudom ,de elmondanám ,
Minden amit itt a földön adtál ,amit lát,
Amit érez a világ , a nap , a változás a kialakult ''más''
Mind TE voltál...

A hegyek felett a fellegek..
A napban, a homályban, a ködben a látás,
A vakban az érzék s a tulvilág nekem mind,mind
Te voltál...
Nem csak voltál ,vagy is, nem csak álom valóság,
Nem csak ''is '', hanem csakis!
Az egyedüli aki volt , lesz, és marad is.

Csak egy percet adj..

2008-03-09T11:41:00.000-07:00

Csak egy percet adj ,hogy megmondjam ki vagy,
Csak egy percet adj,hogy benned megtaláljam magam,
Csak egy percet adj,hogy tükrödben lássam a multam,
CSak egy percet adj,hogy az ismeretlent értsem,
Csak egy percet adj,hogy nagyságodban a kicsinységem menjen láthatatlanba.

CSak egy percet adj,hogy értsem a titkokat,
Csak egy percet adj,hogy belelássak a nagyságok mélységébe,
CSak egy percet adj,hogy lássam a meghóditatlan tenger feneket,
CSak egy percet adj,hogy tükrözzem a világnak,hogy te vagy magad,
Az akiben a "csak egy percet adj"értelmet kap.

Acél lepke...

2008-03-06T14:13:00.001-08:00

Acél lepke....
Elgondolkozom a fogalmon a valóságon ahol
nincs csak törékeny,ahol nincs ,
csak test ás vér ,ahol a lepke törékeny kis semmi,
s nem acél.

Szeretném ha valósággal elegyitett lepkeként szállnék,
Szárnyaim nem csak mulandó, egy percig röppenő,
A mélységet magaságnak hazudó semmiség.
Acél.

Bár lenne szárnyam erős acél ami birja a ránehezedő felhajtóerőt..
A világ erejét mi szembefúj s acélként megállna ,nem tünne le a
mélység semmiségébe ,ha röptem nem lenne egy pillanatig "csak valós"

Akkor ez az acél tartana s nem lenyomna ,
páncél lenne.
Védőburok mint csigának meszesház,de nem csak magamban,
Magamban tartanám ,egy vár acél szárnyak s nem egy gát
hozzád!
A magasba emelne habár nem egy könnyed,de megvédne a vadtól
S mi a mélységből felvont: acél szárny .......,
Acéllepke szárny!....

Csak árnyék!

2008-02-24T11:38:00.000-08:00

Csak árnyéka vagyok annak amit vársz...
Csak félsze vagyok a világnak s nem egy erős vár..,
Amire várnál s amit várna más!

Tennék ,csak a tett nem tenne engem,
Árnyék amit le nem küzdök,ami eltakar engem ,
S ami tettemben nem mutat mást csak az elmulást,
De ez nem az amit látsz,amit látnál ,ami kéne,
Ez valami más!

Gyengeség,
erőtlenségemben az erőd kéne
Adnád csak ez a fránya árnyék ami kár,
S ami eltakart már sokszor tőled s üvőltenék,hogy omoljon le a fal,
Tüjön el az árnyék,a félsz ,a vágy....
Mit tegyek??!!!,hogy ne a saját árnyékomban éljek,
hogy végre leomoljon a fal s tisztán állva mondanám:
Vége van az Árnynak,s a hűvös szelek már nem járnak,
Vége a nagy bánatnak!

Kiáltanál...

2008-01-20T14:02:00.000-08:00

Hangosan felsír a Föld...
Nem érzi és nem is tudhatja más
Szülőanyád!
Fájdalom....szüléshes hasonlitanád
S földünk ami már 6000 évtől poros
Kiált!!!!,s te is kiáltanál.

Ordit a végső szót mondaná már
GYere már vár a világ!!!
A szenvedő ezrek ,a börtönbe zárt hívek ,
Kik hitedet megtartják s kiáltanák:
Messiás!!!

Én is kiáltok s bűnömet megvallom
NEm vártalak szentűl
NEm adtam bele mást csak gyenge testem s
a semmi látomást,de ez most más...
Véremben lüktet a valóság a várt
Hogy itt vagy s a fülebe súgnád:
Vinnélek már!!!
Ha kész lennél , ha letennéd a terhet s vállalnád
Gyenge vagy ,de az erőm nagy s mihejt kiáltod:
Messiás !!ott vagyok s a lüktető véreden át
Szellemedbe megy át:
KÉSZ VAGYOK MOSTMÁR JÖHETSZ
VILÁGOT MEGVÁLTÓ MESSIÁS!

Röviden-de hosszan...

2008-01-20T14:00:00.000-08:00

"Az élet csodás ,de mindenben ott az elmulás,
a nap amire vár a föld s az akonyat ami ha eltűnik feljön az ujjabb nap,
a messzeség a netovább,
a mult s a valóság amit vár s kihézve jelzi,hogy itt vagy már
s mikor megjelensz az égen nem lesz más...
csak te és a térdet hajtó világ!"

Nem volt becsomagolva...

2007-12-29T12:54:00.000-08:00

Kaptuk,nem csak én az egész föld ...
Az éjjel csendes volt csak itt ,ott pislákoltak a fények
S a csillagos égen egy csillag nagyon fénylett,
Nem csak fénylet,történelem lett.

Eljöttél....
Olyat tettél amit más nem tudott...
S a könny , a seb amit a tested kapott
Értem lett s ez a seb kimosta az én gennyedő életem.

Gyönyörű vagy nekem.
Ékesebb vagy minden kincsnél,
Az Ajándék amit benned leltem nem volt becsomagolva,
Mégis benne van az életem odatettem.
Kicsomagoltad s most a tied s benned vagyok én...
Te az én ajándokom...

Örökélő....
Te aki majd eljössz értem
Minden amit eddig nyertem ,minden amit eddig éltem
Akkor majd benned lesz teljes.
S ez a teljesség majd örökélővé tesz engem is...
Ott fent ..
Igen ott fent
testvérem ugye te isd az örökélő ajdánkával éled az életed?

Ringó vizek...

2007-12-11T13:13:00.000-08:00

Kis hajóm tavon,tengeren
Veszettűl csapnak hullámok s kis hajóm "száguld velem".
Az élet mint kishajó száguld a sebességet nem tudom,
Nem is én váltom,de azt tudom az idő lejár
a hullám elcsitúl a tó kiszárad s hajom a tó vagy tenger mélyén megpihen
De nem mindegy miben.

Nem mindegy ,hogy csendben vitorlámba fogózva,vagy nyugtalan?
Nem mindegy a cél sem az,hogy meddig jutottam
NEm mindegy a hullám vagy a szélcsend...
Benned megpihenve...ez lenne a végzet!

Vihar ami kishajóm végigkiséri
Szinte folytogat s rémisztő képeket ad a végről...
Félelem ami körülvesz s az mutatja süllyedek s bár jönne a hal,
Minek gyomrában meglelném a csendet s a menekvést mint Jónás
Csak hallanám a hangot ami visszafordit s mutatja,hogy éppen hol vagyok.

Égbolt ha vihartól vagy csendtől zajos,te látod a hajóm
Egy életen át kiséred s aki még azon is felül van Ő küldi a szelet
S látja ,követi ,szemléli hajómat.
Kezében vagyok s csak nézek nagyot s csodálom...hajóm ki kell ,hogy állja a próbát
Ha vérrel is izzadom ki azt a napot....azt akarom , sőt pontosan tudom
Hajom a túloldalon köthet csak ki...
Nem tengerfenéken,nem a mélyben csak ott túl Révbe érve!!!!
Segits s vezed hajóm ,mert veled lesz jó a cél s veled lesz a vihar csendé
s szomorkás dalomból Örömdalom.

Logikátlan

2007-12-11T12:48:00.000-08:00

Csak merengek ,s nézek magam elé...
Kérdezem s félek a választól....
Miért pont én???
Kiválasztottál s gyengeségem nagy,határtalan...,
De szereteted nagy s megmagyarázhatatlan
Logikátlan...

VÉtek ...fát,fára teszek rakom a bűnöm szekerét....
Kegyelem amit te adtál érdemleten...
S mégis teszed...,mert Szeretsz...
Nem értelek....

Meg akarod menteni az életem nem akarsz senyvedő ,
Kiégett lelket látni,Lelked adtad belém
Az utam legyen bármilyen nehéz...
S rád nézve lássam bár Logikátlan,te érted.
Szégyellem s sírnék, üvőltenék bűnöm felett
Szeretsz!s még mindig Logikátlan...
Ülök itt bent válaszra várva
Minek a drága vér amit megtaposnak hányan?!!
Én Uram nem akarom,s nem akarok élni a mának
Csak neked s ha kell Logikátlan!

Mintha fájdalom szólna...

2007-11-29T08:54:00.000-08:00

Egy szép nyári napon az oldalam tüskét kapott....
Szúrta ,marta s még mindig itt a fájdalma ,nem lankad...
Napok amik ellenem szólnak,dalok ,
vagy arcok amiket ha látok,csak tüzelik
a kapott sebet s gennyedek...

Feltettem már a kérdést,hogy miért vagyok??
Vagy miért kapok sebet,miért van az ,hogy vérzek s mégsem engedek??
Csak emészt s tovább él bennem a fájdalom, a tövis,
Amit ha talán kihúznék meglenne a helye,de inkább a hege,
Gyógyulna...

De én csak táplálom a sebet s engedem,hogy szemem olyat lásson,
Ami kavar s nem felráz,kiráz a multból s nem táplálna sebet,
Csak gyógyulást.
Szavam elhagyott,még a mosoly sem kerülget,egyre csak itt lüktet bennem:
Tövis ,tövis...hagyj szabadulnom s begyógyulnom végre ,
s felejtenem szemet,arcot,hangot s azt mondanom:
Igen a tövis kint van Gyógyulok!

Egybeforrva

2007-11-27T03:54:00.000-08:00

A télbemenő ősz fagyos leveleket kerget,
S a szellő, ami már nem fúj lágymelegen,
Mégis valami meleget sugall,
S olyan dalra fakad, amit csak a szív ért
nem is a mienk vagy a másé, csak ezé a pár-é.

Ez a szellő hirdeti, hogy nyár gyúlt két szívben,
S betöltötte az Isteni tervet
Egybeforrt!! Az, ami eddig külön volt,
Most együtt megy tovább boldogságban
Egymás oldalán.

Isten!!, aki teremtettél társat,
Te ki most áldó kezed kitártad
Arra kérlek, maradj e párral,
s minden, ami a menny áldása szálljon rája(juk).

Békességeddel maradj velük az úton,
amit meg kell tenni s kéz a kézben menni
feléd, aki vársz ott, te, aki adtad ezt a földi boldogságot.
Mikor már öreg kézzel egymás mellett álltok
emlékezzetek a napra, amit Isten adott, s a tudatra, hogy
ha egymásra néztek:
„Nincs hiányzó részem, mert veled egész vagyok!”

Kezem Kezedben

2007-11-27T03:51:00.000-08:00

Eddig utam egyedül jártam,
Mindig tudtam: valahol létezik egy társam,
Egy másik fél, egy másik "Én",
Ami ha belém olvad egészt alkot,
S amit az Isten, teremtéstől tervbe adott
most valósággá válik veled az oldalamon.

Ha rád nézek, a csodát látom
S teremtőmnek hálát adok!
Téged nekem adott, s én ígérem,
Míg a szívem dobban ezt a szent köteléket,
amit ma fogadtam,
Megtartom!!

Köszönet!

2007-10-10T12:19:00.000-07:00

Annyi csodát,annyi szépet éltem meg ,s értem meg..
Köszönet!!!
Nem elég a szavam,a tettem ,a létem,hogy hálám kifejezzem
Az a kis csepp ami a poharamból csordul,mert te csordultig tőltöd,
csak úgy öntöd a jót marok számra ezért is hála!,és csak hála...

Nem akarok oly szolga lenni ki tálemtumoddal nem tud bírni
földbeásva kuporgatni s félre tenni egy új világnak..
Nem ,nem !az kell a mának olyan fiaknak akik vágynak látni egy szolgát
aki használ,s tálemtumát amit neki adtál tovább,és tovább terjeszti s "erjeszti"
a kőből való szíveket!

..........

2007-09-14T14:41:00.000-07:00

Megtőrten
Igéretedből éltem
Néztem,de nem reméltem
Derű helyett borut véltem
Esengve kérlek
Ne ród fel ez szolgád gyengesége
Énje ami a multba kéne vesszen
Rám rakott teher
Tarts mert tartásod nélkül elesek

Hogyha szívem elgyengülten
Állna
Látlak,s várlak
Adj magadból s a mának ,holnapnak napja bennem újra felragyog!

Csodálat!

2007-09-14T14:25:00.000-07:00

Megtartót türelemért.
Szeretetért amit nem értek,csak érzek.
Vétettem s vétkem, csak sulyosbá tette éltem...
Nem néztem és nem vártam az örökkévalót csak mocskosan,mocsokban
hánykolódtam s vártam,hogy a sötétség mélysége
s félelme elnyeljen...tönkretegyen s ott hagyjon veszve a pokol fenekébe..

TE nem igy gondoltad,tervedben nem ez volt
anyaméhtől figyelve kiválasztott sorsal neked élve!!!
Nem céltévesztve bolyongva s bukva-kelve élni s vergődni.

SZikla ami ott vagy magsan te légy az ami rám esel se elrejtesz a szem elől.
CSoda!!!!
Ez a szó mi mentségemre van,
CSoda amit te tettél értem pokolfenékre jöttél
s megjártad az utat amit nekem kellene
Bocsáss meg!!!!
Bocsáss meg az életemért azért a mocsokért,a szennyért amit a neved dicsésége helyett hoztam fejedre..
Nem akarok élni ,nem igy...
Mocskomat és szennyemet neked kiteregetni és kérni,hogy te légy
aki törölsz és nem új kérelmeket benyujtva s holnap ugyanigy mocsokba szennybe hullva
Martalékaként a gonosznak.

Szakíts!!!!bennem láncot,kötelet
Szabadíts!!!!!
Szükésgem van rád erőd ami véd!!
Fájó szívem mély sebeit gyógyitsd s a vérben rejts el Mester!!
Nem akarom a szennyet szánd meg égő lelkem
csontjaim kiszáradtak s érted égve kiáltanak:
MENTS MEG MESTER!!!!

Egy színben szinesek

2007-09-01T08:54:00.000-07:00

SZivárvány....nézd a színeit
Nem látod a csodát??,a mókát a színpompát???
Egyik vöröses másik már barna
talán itt ott még a zöld is utat kapna s átmenne narancsba.
Sárga!izgalmas ahogy a kék mellett ragyog s nem mondja :
Na nézd én sokkal szebb vagyok...!!
Pirul a piros mikor virít a lila mellett s nem enged a magáéból
fényt áttőrni egy másik mellett.
Őszbe menő rozsda nem fogja a mellette ülő furcsán világitó világosa.

Emberek ,furcsán világitó szinek....
Egymás mellett vagyunk s a napunk ugyanigy színben megy el...
Milyen jó,hogy színes vagyok egy ember másik szine...
S nem is lenne szép a világ egyszínben ,csak szinben.
Hazudsz amikor azt mondod szűrke ...
Nézz fel az égre !!a kékje olyan mélyen hasít,
hogy a nap amire azt mondtad szűrke
átvilágit téged egy másik színbe s ha nem is rózsaszínbe ,
de fűzöldbe a természetbe.
Óceán kékje ,nem is olyan mint az égnek napsütötte vöröskéke
Annyira nagy s szép ez a rend az emberek s a szinek a másságunk énje
Szeretem azt aki kitalálta s nem ment az egyenruhára az egyszinre az unalmasra...
Hála!!
A színért,az emberért ,a másért ,hogy egyszinben szinesen láthatom a másét
s abban a színben megtalálom magam s nem vegyitem nem kavarom tisztán marad
a magam szine vagyok s benne a másé s igy tavaszt bontunk,vagy ha télbe,nyárba vagyunk
a színünk pompa s végzetig megmarad nem vesz bele egy fekete lyukba.

A Horváthék fia

2007-09-01T08:39:00.000-07:00

Egy Pesti paneldzsungel hetedik emeletén,
Lepusztult graffiti hazudja,hogy: csak te meg én
Fura volt anyának,hogy rendszeresen délig alszik,
És nem enged magához senkit akit szeretett addig.

Az első adagot mindig az a haver állta ,
A sunyi képű abban a sötétkék overálba,
Török gyerek megvágta magyar sem gyógyitja meg
Vécében találtak rá két napja volt már hideg.

Nincs a Horváthék fia, többé nem megy haza
már hiába várja anya
A hírt a bulvármédia egy napra felkapja ,
de a kukában másnap a lap.
Száll a horgászdamilon egy modellrepülő ,mit kissrácként épitett ő
A sztár ott lóg a falon ,és hideg szeméből a semmi most még ijesztőbb.

Amit anya félretett a hetvenőtt nettóból ,
ráköltötte,hogy úgy látszon kitőr a gettóból.
Vigyora kaján volt műanyag kajáktól,
Plázában álujdozott a saját hajától.

Aznap úgy éjjfél múlt el ,sőt talán már kettő,
Mikor két gyanús alak jött a szupermárkettől
Hellósztok-mondták az elosztók
Aztán átadták a csmagot magától a gonosztól....

Nincs a Horváthék fia,többé nem megy haza már hiába várja anya.

A halál völgyén túl...

2007-08-12T09:03:00.000-07:00

Kaptam 5 napot....
Csodálni a teremetőt aki jó kedvéből jót adott..
"Alakot"nem kéteset- magához "képeset"képmásot.
Embert ,egy klassz tesót, "testrészt"a javából
Krisztusit a magvából...

Csodáltam és élveztem a jót, a teremtőt az "adót"
aki 5 napra de adott nem vonta meg a jót
kaptam egy tesót+ egy jót a kosárba csak férjen az áldása az áldónak.

Álmodtam ???!....de rájöttem ,a hideg valóságra ébredtem
s a hangra ami remegve mondta :túl a halál völgyén,
más mezsgyében jár már ...
Nem akartam hinni ,tudni,hogy már nincsen,
pedig átlépett egy helyre ahol többé fájdalom nincsen.
Mégis a tudat mint tomboló orkán a télbe mutat ,a völgyre
a halál völgybe ahova annyi szeretett ember tőrt be....

S szelid hangod mint mindig újra csak bennem tőr fel átkot
keserűséget ,gátat ,nem áltat nem várat csak egyet mond nekem,
neked ,a mának...
OTT VÁRNAk ...
a halál völgyén túl ahol vége a mának
a végtelenben ahol nincs már bánat ott várnak...
Mostmár tudom ...
Ő nem állt meg féluton
ott van teremtőjénél s ő nem rágódik a multon..
Zengi a bárány énekét és vár oda engem is meg téged is...

Bezárt ajtók....

2007-07-08T11:03:00.001-07:00

Sötét...mély,fiatalon ráncolt arcok,az élettől,a próbától.
Bezárt ajtók!!
hangok amik szólnak...otthon,Anyám..NEM!!
Árvák .....várnák,s remélnék a mának az álmát,vágyát
egy családnak ,egy háznak, egy barátnak......

Harag!magába folytó,nyomott alak,ami maradt s kiséri
az árván maradt gyerekarcot felnőttig,
Falak,ablakok,bezárt ajtók!

Miért pont velem,miért pont én??kérdezi s mérgezi
a tisztán maradt részeit,de nincs felelet csak:
Falak,ablakok,bezárt ajtók!

Innen -odaküldve s űzve egy tovatűnő másik tájra,
más házba, "új otthonba"....."új családba",
és fájva , a múlton "rágva".

De te tudod!,látod a zárt ajtót,ablakot.
Szereteted éles fényként ragyog s mondod:
Kinyitok minden ablakot,régi mocskot elmosva
hagyom száritani,melegiteni a napot.

Nem vagy Árva!Én itt vagyok!
Atyád vagyok, s ha anyád el is hagyott én nem hagyom ,
és nem is hagyok hiányt a jóból, s a vérből ami másnak is jutott
most hófehérre mosok s Királyi gyermekként nyitott ablakot,
NYITOTT AJTÓT ADOK!!

Egy pár-nak akik a szívemhez közel állnak

2007-06-28T12:08:00.000-07:00

Az Óceán kékje,s félsze,várása a messeszésgnek,
s egy képnek.Vége!!
Vége lesz egy télnek tűnő nyárnak,
s a jövő tavasz is más virágot bont a fáknak.

Akkor nem szőnek csak álmot,
Valóságot!, s együtt szővő álmot.

Távlatok,vagy tárlatok a múltból??,
Várjatok!!
Most fent mást sugal az Áldó:
Áldást!!!,s előtte én is imába szállok:
Add azt az áldó kezet rájuk s boldogságuk,
példaként tovaszálljon,
Én Várom!!!

Arcod az arcom

2007-06-27T08:17:00.000-07:00

Széppé,kellemessé teszed a napot,a lapot amire rajzoltál..."
Mondja a felnőtt s látja,nézi a lapot amit a gyerek adott..
Gyerek!! ,kezek aprócskák,vagy nagyok,nagyocskák..
Mosoly,vagy mosolyok s isszák ha mondod ha magyarázod ,meséled a napot!

Arcok....csillogó szemek s nevek amit ha mondok arcodba mered,
s hallod, látod magad előtt az arcot aki nevet!
Szemek!Kékek,barnák zöldek s vegyes...,
de tudod mondd az valamit s nem kell szó,hogy mondjon,tenger,hogy vizet fakasszon,
csak nézés!

Arcod az arcom amit ha nézek talán megtalálom magamban a hiányom,
s várom,hogy teljes legyen a képed amit elterveztél s csak nézem.
Megtalálom ,mert megigérted!

A szél pengeti a húrokat!

2007-06-13T12:54:00.000-07:00

Halk homály....nem kinzó csend,nem felő fájadalom
Szélcsend....!!!
Zene.........halk, lelket megnyugatató...csupasz szívemet melegbe öltöztető...
Mi ez a hang ,mi ez a zene?a Szél nesze...zenéje a multról,húrt penget...-
s tengő-lengő életem benne.

Nem mondom,hogy elfújta a szél,mert új dalt igér
Csendeset szépet....húrt pengető kéket...az ég aljára...
S ha majd a városok rengetegében ébrednék
nem felejtem az igéretet amit igért,hogy megpengeti a szél a húrt s dalomból új kikelet virúl
S majd ha magányomban leszek a dal felébred szárnyra kél a szelek szárnyára s a fülembe suttog:
A dalod szélpengette húr...s benne te magad vagy a húr!!

Nyári Induló

2007-06-02T13:54:00.000-07:00

Feltörő emlékek.....napok,napod ami rám sötött,
szagok,illatok a tavasz utáni meleg nyárról,
hangok,örömhangok,a kavalkádból kimagasló arcok,

tagok ,testem tagjai a felmelegedő nyárra várva
nem emlékekből élve ,hanem nyitva tárva az újabb nyárra.
Virágra szálló méhek dalára ébredve lesve a tervet,a kezet ami tervez,s vezet.
Nézni az eget a zavartalan kéket s a tépett lelkem pihen-megpihen-benned!

Zöld ruhában fákat látok,mosolygó virágok,tavaszt elhagyó álmok
Nyárt sugalnak s újabb álmot!
Magas hegyek,meg nem hóditott halmok hagyják el a tavaszt,s várják a meghóditó nyarat!
Ezt várom s nem szövök álmot ,mert terved nélkül nem látok,csak sarat ,de te nyarat,nyarat akarsz,
s téli búból,ködből kiszállva nyarat látok s tervedet várom!

Kapás

2007-06-01T14:30:00.000-07:00

"Kapás" volt..."kapás" van de nem is bármilyen...
kaptam...nem is kellett kérnem...
Nem kerestem,nem "eveztem"
"hálóm" megtelt s még most sincs telve..

Nem elpedve....s megterhelve,
de vártam a változót...s mindig másat.
Elégedetlenűl álltam...vártan.

De kapás volt...rájöttem,hogy kapásban élek,
folyton kapok...de hálát mikor mondok érte??
Évekért,emberekért ,olyankoért akik nélkül üresebb lennék..
barátot ,testvért..s még ha kell "bónuszba" is egy-kettőt mellé.
Szeretért, a kedves mosolyért,a szóért...

Tőle kaptam,elégedetlenségem már eltakarja,
s azt mondatja újra meg újra vedd azt amit adtam s ha kaptad
te is adjad.
Másnak a jót , a mosolygóst,Zsuzsából a szót,vagy az orditócsendet...
Mindegy,hogy melyiket,csak tedd meg!

S így ha hasznodra válok számomra megéri az egész "világot"!:)

A "foglyod" vagyok...

2007-05-28T13:53:00.000-07:00

Itt feszeng bennem ...könnyre csalva a szemem , a tetted-Te te tetted!!!!!-
Megtaposott nemzedékek,köves ,pros utak,hangok,tettek amik idáig jöttek,megkerestek...
Csendek ..........szereted "amik" a fogjaiddá tettek...

Folytogat...
kezemből az írás apad...csak a könny ami fakad...s
a szó ami akad ...
Felbuzog a hála mint hűs hegyről folyam
-Elvégeztetett-Értem folyt ott az a folyam....

Tettem amit tettem s éltem ahogy sokan...
"fogolyként" de nem úgy ahogy mostan
szoborként bambán...ostobán, oktalan....-de-

Megfordult a kocka
és Ő az aki forditott rajta.....fogolyból-fogollyá tett
az Ő foglyává
Nem esztelen és ostobán,céltalan és otrombán,
SZBADON!!
Régi fogságom eltörőlte...életemet magához kötte
nem erőltette,de régi fogságomból kijőve új fogságot adott és az ő foglyaként felejtve mulandót kaptam egy másik dimenziót.

Pünkösd

2007-05-27T03:56:00.000-07:00

Emlékezünk........
Emlékezünk valamire...jobban mondom: valakire ,valakire aki megváltoztatott éveket,népeket
tűzével emésztett szíveket,lelkeket és tett szolgákká....Krisztus követőkké.
Mit mondok a mai napon?,hogy emlékezek?vagy csak emlék csupán??bibliai történet?Ó nem
ez maga az élet,tűz ami nem űz hanem égeti a bűnt ki belőlelem...
Szellemed!kenet ami árad...,kenet ami áztat csak állj be "alá és várjad".Friss eső...vigasz a bajban..erő ami átvezet bármin...Állni és szellemedre várni s betelve vele boldogan járni utdon Uram a keskenyen...célomhoz a Mennybe

Egy csendes pihenés után...

2007-05-26T02:55:00.000-07:00

Nem gondolná az ember mekkora vidámságot tud adni ha arra ébred,hogy süt a nap..
Kicsattanó kedv....igaz a hőség nagy...de végignézve a tájat..az embereket, járnak kelnek...
gyerekek futkosnak játszva...s gondolatom a Teremtőn jár aki az eget megalkotta...
telet,tavaszt,nyarat,őszt hozott....változatosságot a monotonba, megszépitve a szűrke hétköznapokat.
Egy csendes pihenés után milyen más....a hajnali - pirkadat,aztán a felmelegedő nap...
Milyen jó,hogy mindennek van rendje...a csendnek, a zajnak,a napnak....s csak hálás lenni tudok,s megszámlálva a naponkénti jót...várni a várnivalót....s egy csendes pihenést után azt mondani..:Uram amit alkottál az Jó!!

Mélyen lappang..

2007-05-25T13:43:00.000-07:00

Ott lent "tengerfenéken",
a sötétben a csendben,
Ott lent...mélyen lappang valami..

Nehéz kimondani ......
Várni az ihletet a szót a merészet,
-Nem jön-
Csend van.....
De a csendben elöjön egy nagy költő dala,
zene a fülnek s a csendemben bennebb zavar...

-Fekete Gyémánt-
Egy arc derűje lelkembe ivódott,
mint őserdő fáiba a napsugár,
Tegnap volt vagy százezer éve már??!
Én nem tudom.
Én azt tudom csak,hogy lement a nap.
Egemről a mosoly leáldozott.
Kihűlt és megkövűlt a rengeteg,
De mit most tárnamélyéről felhozok:A fekete gyémántban napmeleg,
Az a mosolygás lappangva remeg
Nektek adom - hogy megelégedjetek!

Futóhomok

2007-05-25T13:28:00.000-07:00

...Napok.....telnek, múlnak s az ember gondolkodik....Mi van alattam??kivagyok?,vagy éppen Ki vagyok?mivel jellemezni??hm....Futóhomok...
Hogy miért??nem mind1 min állok.....Szikla....vagy futóhomok....szavak,mondatok....kifejez vagy csak maradok aki vagyok? Írok,keresek....kutatom a talajt mint tudós ,kutató...a megbízhatót...
Egyet tudok..vagy tudhatok...megállni?? ááá nem jó futóhomok...Szikla kell...s csak ismétlem magamban SZIKLA KELL!!! s megállok rajta....te vagy Jézus az alapja..!!